majommajompicsa

Na hála isten a kurvulásomnak meg van az az előnye, hogy nem kell mindenkit lekoptatnom a szar szöveggel ("nincs apróm"). Találkoztam ma egy sráccal, akinek a szavaiból nagyon nehezen tudtam akármit is kivenni... Eleve ahogy kérte azt a huszast, megnevezte valószínűleg önmagát, valószínűleg a helyet, ahol meg akarta inni a sörét, de egyikben sem voltam biztos. Megkapta, amit szeretett volna (jó fej vagyok: többet is), aztán megpróbáltam kideríteni, mit akart mondani. Annyit sikerült, hogy neki van egy bece- vagy inkább gúnyneve, amit nem akart elárulni már, na és hogy a Tankcsapda írt róla egy számot, amire ő büszke, de nem hirdeti, hanem megtartja magának, hogy "belül nőjön az aranynövény a lelkében".
American hipster - valóságos ember, eleve hányan tudjuk, hogy a hippy az a hipsterből jön? Vörös, kócos haj és szakáll, rock and roll érzés, barna bőrdzseki, szakadt farmernadrág és még egy dzseki alul. De megdícsért, hogy egyszerű vagyok a farmeremben, szintén szakadt cipőmben és sárga csíkos pulcsimban, különösen a mostanában nem kedvelt zöldesbarna kabátom nyerte el a tetszését.
Neki én az egyik barátja vagyok, őt látja bennem most ott az aluljáróban, talán még mindig, mikor e sorokat írom. Felsorolta őket, nem tudjuk merre lehetnek, próbáltam a neveket megtartani, míg felérek, de csak a Berger volt elég kitartó.
Beszélt róla, hogy a pápa törvényeit ő megsértette sokszor, megsértette 666-szor a paráznasággal (nem gondoltam még erre a sátáni számra a 6. parancs triplájaként), megsértette a jointokkal. Volt sör, bor és voltak lányok, de a belül lévő érzések számítanak, amiről most nem tudunk már semmit. Nem, nem panaszkodott egy fél pillanatot sem. Mesélt valamit az emós fiatalokról, mikor látja őket a hosszú hajukkal, a Tokio Hotelről, amiről nem tud semmit, de jó érzéssel mondta, úgy láttam. Adott búcsúzóul egy cigarettát, illetve többet is akart, de én nem akartam többet elfogadni, te egy értékes ember vagy, mondtam, kezetráztunk, és eljöttem.
Semmit nem tudunk semmiről emberek.
Mondtam, nekem úgy tűnik, hiába vagy értékes, a többséget ez ma már nem érdekli, de ő ismét nem panaszkodott, "erről mi is tehetünk nap mint nap", bámulatos.
Ez egy hajléktalan kérem, "but we can also talk in american if you want", volt egy hipster amerikai barátom itt, Kip. A vezetéknevére már nem emlékszem, azt is mondta.
Ezek úgy mindig örömet csempésznek a napjaimba.