137 Bukowski - Ponyva:
ez még korábban volt. annak idején tartott egy ideig megtalálni a bukowski-életérzést, kétségtelen, de talán elég egyszer, egy ilyen passzban. azóta a filmbe is újra bele-belenéztem. anti-"do-something-be-something", kevés direkt utalással arra, hogy akkor minek is - szokás szerint. azért erőt ad, elszámoltat, satöbbi satöbbi...
műfajokkal játszik, kifigurázza azokat, tökéletesen banális dolgok egymás hegyén-hátán, de ez rendkívül humoros módon történik, el sem hiszi az ember, amit olvas, hogy ilyen le lehet írni, hogy ez most megtörténhet egy könyv lapján, hogy majd biztos felmenti az előzőeket azzal, hogy csak egy ostoba álom részei. de nem. a könyv mint fikció valósága szabad, megtehetünk bármit. egy űrlény is lehet alkoholista, nimfomán, perverz bombanő, de a Halál elől nem menekülhet, és aki a szálakat (őket) mozgatja: egy teltkarcsú, izzadtságszagú, életunt szeszkazán, egy nímand, egy taugenichts nyomozó.
"I could look at a woman's legs for hours."
be is idézem legjobb részt, mondjuk kell hozzá egy mikirurk, és hát elnézést a szerzőtől, de én azért szeretem a filmeket:
"This is a world where everybody's gotta do something.
You know somebody laid down this rule, that everybody's gotta do something.
They've gotta be something
You know, a dentist, a pilot, an arc, a janitor, a preacher, all that.
Sometimes, I just get tired of thinking of all the things that I don't wanna do.
All things that I don't wanna be.
All places that I don't wanna go, like India, like get my teeth cleaned.
Save the whale, all that. I don't understand that.
You're not supposed to think about it.
I think the whole trick is not to think about it."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.