118 Charles Bukowski - Hollywood:
a Barfly c. film forgatókönyvének keletkezésregénye. jesz.
Az első fejezet megijesztett, azt hittem ugyanis, hogy a regényt egy hatalmas bunkó meséli. Hamarosan kiderült, hogy valóban bunkó Bukowski, viszont abból a fajtából, amelyiktől nem félni kell, hanem felnézni rá és szeretni, még akkor is, ha egy kukából mászik elő félig öntudatlanul, álmából ébredve.
A regény válasza az életre az alkohol és a lóverseny. Mindkettő rémisztően hangzik, de olvasás után megcáfolhatatlannak hat - no nem mintha eddig is problémám lett volna az ilyesfajta megoldásokkal, hiszen nagyon kúl dolog alkohol-, drog- és szerencsejátékfüggőnek lenni. Felemelő. Az ember ezt vagy érti, lvagy szülessen újra.
A Szarvas Anyának hála én értőnek születtem, most már csak tudnom kellene használnom magam.
Nagyon tetszett, mikor felismertem a megjelenő kisebb, de inkább nagyobb sztárokat, főleg mulatságosnak találtam a Dennis Hopper-utálatot. Ezek természetesen ugyanolyan gyökerek, mint mi magunk, sőt, néha úgy látszik, még nagyobbak is, néha meg egész normálisak. Pont, ahogy elképzeli az ember.
A fura az, hogy ez a puritán stílus, egészen semmitmondónak tűnő elbeszélés végül hogyan áll össze. Elképesztő. Elég is ennyi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.